Digitális utómunkálatok

A legtöbben meg vannak elégedve a fényképezőgépükből kikerülő nyers fotókkal. Sokan nem mernek vágni abból a rengeteg megapixelből, amiért oly sok pénzt szurkoltak le. Pedig ha szeretnénk a fotóinkból többet kihozni, akkor bizony utómunkálatokra lesz szükség. Kár lenne törölni a megismételhetetlen pillanatok rosszul sikerült fotóit, inkább javítsd fel őket!

Manapság már pár perces, képmanipuláló szoftveres munkával drasztikusan tudunk javítani digitális fotóinkon, a határ csak a csillagos ég és a jó ízlés. Vannak olyan munkafázisok, melyeket egyáltalán nem kötelező elvégezni, és vannak olyanok is amelyeket szinte minden fotónál érdemes megcsinálni ha jobb, szebb, a valóságot jobban tükröző (vagy éppen elferdítő) képeket szeretnénk. Az alábbiakban a legáltalánosabb dolgokat ismertetem, az egyik legelterjedtebb fotómanipuláló programmal az-az a Adobe Photoshop alapszintű használatát.

A jobb oldali menüben rengeteg segédlet található majd a képszerkesztéshez. Tippek, trükkök, pluginek a Photoshophoz cs2, cs3 és különálló programleírások (amint időm engedi).
De mig ez kész lesz had ajánljak egy nagyon jó könyvet, nem is drága és mégis a legjobb.

A legnagyobb példányszámban eladott Photoshop könyvek szerzője, Scott Kelby az Adobe Photoshop CS2 legújabb,legfontosabb és legizgalmasabb technikáit mutatja meg a digitális fotósoknak. A díjnyertes, eladási csúcsot döntő könyv új változata azt nyújtja a digitális fotósoknak, amit eddig még egyetlen könyv sem: pontosan megmutatja, "hogyan csinálja". Nem különböző elméletek gyűjteménye, nem azt kéri az olvasótól, hogy kísérletezze ki saját beállításait, vagy találja ki a megoldást saját magától. Ehelyett az író egzakt, napjaink vezető digitális fotósai által használt technikákat mutat be lépésről lépésre, és ami a legjobb, pontosan elmondja, melyik beállításokat használja, mikor és miért.

A könyv tartalomjegyzéke: 1. A Bridge alapjai 2. Haladó Bridge technikák 3. Camera raw mesterfogások 4. Átméretezés és körülvágás 5. Színkezelés lépésről lépésre 6. A színkorrekció titkai 7. Photoshop feketén fehéren 8. Képhibák kezelése 9. Nem kívánt részletek eltávolítása 10. Portréretusálás 11. Különleges fotóeffektek 12. Panorámaképek létrehozása 13. Élesítési technikák 14. Műveink bemutatása 15. Bemutató az ügyfélnek

A könyv tartalma:
- A profik által ténylegesen használt élesítési technikákat. (Egy teljes fejezet csak ezzel foglalkozik!) A profiknak a leggyakoribb digitális fényképhibák gyors kijavítására használt trükkjeit!
- A lépésről lépésre haladó beállítást, amely biztosítja, hogy a nyomtatóból kijövő színek tökéletesen egyezzenek a képernyőn látható színekkel.
- A kizárólag a profik által ismert portréretusálási titkokat!
- Hogyan dolgozza fel a RAW formátumú digitális képeket (és hogyan használja ki a CS2 új Camera Raw funkcióit!).
- Hogyan végezze el szenvedés nélkül a fényképek színkorrekcióját (le fog döbbenni, hogy ez milyen könnyen megy, ha tudja a titkot).
- Egy teljes fejezet a legújabb, leginkább keresett különleges Photoshop effektekről!
- Hogyan csökkentse a zajt, kezelje az objektív által okozott problémákat, kerülje el a fényudvart stb.
- Hogyan mutassa be műveit úgy, ahogy a profik teszik!

Alapok, amiket szinte mindig használni kell

A digitális fényképeket is elő lehet úgy hívni, mint az analóg technikával készült fotókat, csak más a metódus. Vannak kifejezetten olyan fotó formátumok, melyeket önmagukban nem is nevezhetünk képfájlnak, hiszen csak egy editáló programmal készíthetünk belőlük jpeg vagy másmilyen képállományt. Ezt a formátumot RAW formátumnak nevezzük. Hatalmas előnye a jpeg képekhez képest, hogy sokkal nagyobb dinamikatartományt képes eltárolni, az utómunkával akár +/- 2 fényértéknyi expozíciókorrekciót tudunk végezni adatvesztés nélkül. Legnagyobb hátránya, hogy jóval nagyobb egy ilyen fájl mérete mint jpeg társaié, akár 10MB is lehet.

A jpeg képeknél ilyen megoldással nem élhetünk, de apróbb korrekciókat, módosításokat még ez a formátum is elbír egy bizonyos határon belül. Mivel a kompakt gépek legnagyobb része a végfelhasználói célcsoportnak készül, így azokkal a gépekkel készített fotók már átesnek egy - a gép saját szoftverével történő - retusálási folyamaton. Magyarán a kompakt gépek maguk élesítik, szaturálják, kontrasztosítják, zajszűrik fotóinkat még a számítógépre mentés előtt. Ez egyrészt nagyon kényelmes, mert ezekkel a képekkel vajmi kevés dolgunk akad, viszont ezzel a megoldással a gyártók elveszik a felhasználóktól azt a lehetőséget, hogy maguk "hívják elő" digitális fotóikat (persze nyilván a célcsoportnak erre semmi szüksége).

A Photoshop (továbbiakban PS) egy nagyszerű program, de igazi tudását csak értő kezek alatt mutatja meg. A hozzáértést pedig csak hónapok, sőt évek kemény munkájával lehet elsajátítani, de az alapokat mindenki egyszerűen meg tudja tanulni. Rengeteg fotót láttam az interneten, melyek alapvető utómunkával jó vagy tűrhető fotókká avanzsálhatók. A legtöbbnek ferde a horizontja, oda nem illő képelemek vannak rajtuk, nincs kontraszt, alul vagy felül vannak exponálva, rossz a fehéregyensúly stb. Ezeken 5-10 perces szerkesztéssel könnyen javíthatunk. Lássuk, hogyan fogjunk hozzá fotóink alapvető utómunkálatához!

Szintek (Levels)

A fotók megnyitásakor az első utunk a Levels (Edit/Adjustments/Levels) menüponthoz vezessen. Itt egy hisztogramot fogunk látni, ami a fotónk árnyalatelosztását mutatja. Bal szélen a sötét, középen a középtónusú, jobb szélen a világos részeket láthatjuk. Egy fotó általában akkor van helyesen exponálva, ha a hisztogram egyik végponttól a másikig tart. Ha az egyik oldalon a görbe nem ér végig, azaz már nincs hasznos adat, akkor a képünk egyes részei alul vagy fölül vannak exponálva (ki -illetve beégett, azaz teljesen fehér vagy teljesen fekete részeket látunk a képen).


Ilyenkor azt tehetjük, hogy a problémás oldalon lévő háromszög csúszkákat megfogjuk, és addig húzzuk a görbe felé, míg a hasznos adatot tartalmazó részekhez érünk. Ezt mindenki saját szájíze szerint végezheti, de rábízhatjuk a programra is a munkát, az esetek nagy részében helyesen végzi a dolgát. Ilyenkor az Auto Levels menüpontot használjuk. Azonban vigyázzunk, ha túlzottan elrontottunk egy fotót, a Levels nem képes minden esetet korrigálni. Egy bizonyos szint felett már nagyon megnő a képzaj, így csak módjával korrigáljuk a képeket. Ha az eredménnyel még nem vagyunk megelégedve, akkor a középső háromszög tologatásával a középtónusok behangolásával finomíthatunk fotónkon.

Horizont és vágás

A következő lépés lehet a fotó helyes horizontjának beállítása. Ezt többféleképen végezhetjük, de mindkét lépéshez előbb ki kell jelölnünk a Rectangular Marquee Tool segítségével az egész fotót. Ezután vagy átkattintunk a Move Toolra és a felső sorban kipipáljuk a Show Transform Controls négyzetet, vagy kijelölés után az Edit/Free transform menüpontot használva forgathatunk a fotónkon a megfelelő irányba addig, míg helyes nem lesz a horizont.

Miután ezzel megvagyunk, figyeljük meg jól képünket. Nézzük meg van-e rajta olyan képrészlet, ami ront az összhatáson, nem illik oda, netán véletlenül került rá a felvételre. Lehet ez egy belógó faág, egy magasfeszültségű vezeték, vagy egy bámészkodó turista. Ilyenkor ne féltsük azt a rengeteg megapixelt, nyugodtan vágjuk le fotónkról az oda nem illő részeket, hiszen a mai csúcsgépekkel még így is marad rengeteg hasznos képpontunk.

A ferde alapképet nem csak vízszintbe hoztuk, hanem az eredeti képarány helyett 2:3-as képarányúra vágtuk

Nem árt, ha tartjuk magunkat a fotó eredeti képarányához, vagy netán valami elterjedt képarányt használunk (pl. a 35mm-es film oldalaránya 3:2, de használhatunk 4:3, vagy 1:1 képarányokat is, illetve ezek fordítottját). Ha később szeretnénk előhívni fotóinkat, mindenképpen ajánlott a 3:2 képarány tartása. Ezt úgy tudjuk beállítani, ha a Rectangular Marquee Tool-ra kattintva a felső sorban látható Style menüben kiválasztjuk a Fixed Aspect Ratio menüpontot, és itt beírhatjuk a kívánt oldalarányokat.

A másik lehetőség fotóink vágására a konkrétan erre a célra való Crop tool használata, amit a szerkesztő táblán találunk. Ezt kiválasztva kijelölhetjük a fotón a kívánt képkivágást. Ehhez segítséget nyújt a program, a nem használt képrészek sötétítésével. Miután megtaláltuk a helyes képkivágást, dupla kattintással végezhetjük el a műveletet. Természetesen ezzel az eszközzel is van lehetőségünk a felső sorban a képarány beállítására.

Árnyékos és csúcsfényes részek

Ezek a varázsszavak bizony rengeteg helyzetben segíthetik a fotóst. A képeink túl sötét illetve túl világos részeinek korrigálására használhatjuk őket. Menjünk az Edit/Adjustments menübe és itt kattintsunk a Shadow/Highlights menüpontra. Célszerű a bal alsó sarokban látható kis négyzetet kipipálni, így több beállításhoz férünk hozzá. A felső három csúszka az árnyékos részek korrekciójáért felel. A felső csúszkával a módosítás mértékét, alatta az árnyalat szélességét, a harmadikkal a sugarat állíthatjuk. Itt óvatosan kell dolgozzunk, mert az árnyékos részek kivilágosítása bizony a képzaj felerősítésével jár, így a felső két csúszkát igyekezzünk a bal szélső harmadban tartani. A sugarat már kedvünk szerint állítsuk.

Az árnyékos részek világosításával és kis szaturációval javítottunk a fotón

Ugyanígy járhatunk el a Highlights három azonos csúszkájával. Miután javítottunk igényeink szerint az árnyékos és csúcsfényes részeken, a legalsó két csúszkával még javíthatunk az eredményen. Itt a színkorrekciót és a középtónusok kontrasztját állíthatjuk. Ajánlott ezeket is használni, mert nem minden esetben jó, ha a program alaphelyzetben +20%-kal erősít a színeken. Ismét hangsúlyoznám: bánjunk óvatosan ezzel az eszközzel, mert a túlzottan megnövekedett képzaj csak ront a fotóinkon.

Fehéregyensúly

A fehéregyensúly helytelen beállítása rengeteg kép alapvető hibája, pedig roppant egyszerűen módosítható. A PS többféle módszert is kínál ennek finomhangolására. Nyissuk meg az Edit/Adjustments/Photo filter menüpontot. Itt rengeteg, előre eltárolt színbeállításból (konkrét fotós színszűrők modelleiből) válogathatunk, de akár saját beállítást is készíthetünk. Általánosságban viszont az első három - három szűrő megfelelő eredménnyel szolgál, attól függően, hogy melegíteni vagy hűsíteni szeretnénk fotónk színegyensúlyán.

Az eredeti kép túl meleg színhőmérsékletű volt, így hűsítettünk kicsit a színeken

Amennyiben a gépünk túl hideg fehéregyensúly-beállítást választott, akkor a felső három, narancs színszűrőt (warming filter) válasszuk. Ha a fotónk túl meleg színárnyalatokkal készült, a következő három, kék színszűrő használata javasolt (cooling filter). Amennyiben ezek nem felelnének meg, válogathatunk a többi színes szűrőből, vagy sajátot keverhetünk ki. A lent található csúszkával állíthatunk a szűrő erőségén. Általában 10-20% korrekcióval már helyrehozhatjuk képünk színegyensúlyát.

A másik lehetőség, az Edit/Adjustments/Color balance menüpont használata. Itt három csúszkát találunk, melyeket két irányba tudunk korrigálni: Cián - Vörös, Bíbor - Zöld, Sárga - Kék. Ezek együttes finomhangolásával beállíthatjuk fotóink színegyensúlyát. Egészen extrém színbeállításokat is használhatunk, ha kedvünk tartja művészkedni kicsit. A dolog előnye, hogy külön állíthatjuk az árnyékos részek, a középtónusok vagy a csúcsfények színegyensúlyát.

Ha sok a zaj

Ha alapvetően zajosak a fotóink, vagy az utómunka során kúszott rá a fotókra több képzaj a kelleténél akkor se essünk kétségbe! A Filter/Noise/Reduce noise menüponttal csökkenthetünk képeink zajosságán. Négy csúszkát fogunk látni, ha megnyitjuk az eszközt. A felsővel a szűrés erősségét, a következővel a részletek megtartását, a harmadikkal a színzaj csökkentését, míg az utolsóval a részletek élesítését állíthatjuk.

Zajcsökkentés

Érdemes figyelmesen beállítani (a kis képen ellenőrizhetjük a végeredményt) és óvatosan bánni a csúszkákkal, mert a túlzott zajszűréssel és élesítéssel amellett, hogy csökken a képzaj mértéke, búcsút mondhatunk képünk részletességének, apró részleteinek. Akinek ez a zajszűrési metódus kevés vagy nem megfelelő, az interneten talál a PS-hez rengeteg ingyenes vagy fizetős plug-in-t, melyekkel sokkal jobb hatásfokú zajszűrést érhetünk el (pl. Noise Ninja plug-in). A profik külön programot használnak erre a célra, lásd a Neat Image zajszűrő programot.

Végső simítások

Fotóinkra néha ráfér még egy kis fényerő, kontraszt, élesség vagy szaturáció. Az Edit/Adjustments/Brightness-contrast menüpontjában a fényerőt illetve a kontrasztot állíthatjuk. A kontraszt emelésével megnő az árnyékos és csúcsfények mennyisége, azaz ha túlkontrasztosítjuk a képünket, hamar ki -beéghetnek a szóban forgó részek. Általában a legtöbb fotón állíthatunk 5-10% kontrasztot a képminőség feltűnő romlása nélkül, de ez nagyon fotófüggő. Akár nagyobb kontrasztot módosítással is élhetünk, ha a fotónk témája elbírja, vagy megengedi, ezt mindenki maga döntse el.

Az Edit/Adjustments/Saturation menüpontban a fotó színtelítettségét hangolhatjuk, akár színcsatornánként is. Itt is elmondható, hogy egy-egy fotónál 5-10% szaturáció még nem okoz különösebb minőségromlást, de a túlszaturált fotók már a legtöbbeknek szemet szúrnak, így bánjunk óvatosan ezzel.

Végül - de nem utolsósorban - élesíthetünk fotóinkon. Erre több effektet is használhatunk. Egyszerű élesítéshez nyissuk meg a Filter/Sharpen/Unsharp mask menüpontot. A felső csúszkával az élesítés mértékét, a középsővel a sugarat, az alsóval a határértéket állíthatjuk. Nagyon téma és gép(objektív)függő, hogy milyen beállításokat használunk, így erre nem is adnék javaslatot, mindenki döntse el maga, milyen módon élesít fotóján. Azonban a túlélesített kép hamar szemet szúr bárkinek, így óvatosan bánjunk ezzel az eszközzel is. A PS CS2 tulajdonosok használhatják a komolyabb élesítő eszközt, amit a Filter/Sharpen/Smart Sharpen menüpontban találunk. Itt már olyan finomságokat is beállíthatunk, hogy Gauss életlenítést, lencsefoltot vagy bemozdulást szeretnénk korrigálni, és akár a bemozdulás irányát is megadhatjuk.

Egy átlagos fotóból is sokkal jobb képet készíthetünk, ha csupán a fenti megoldásokat alkalmazzuk (nem is beszélve az elrontott fotókról), de kontárok bizony rengeteget ronthatnak is a képeiken. Természetesen még sok mindenre használhatjuk a PS-t, de ezek azok az alapvető műveletek, melyek alkalmazása a legtöbb fotón képes javítani, belőle többet kihozni. Az alapok elsajátításán hamar áteshetünk ha elhivatottan, pontosan, odafigyelve és főleg óvatosan végezzük azokat. A fenti menüben a komolyabb képretusálási eljárásokra is találhattok a későbbiek folyamán. Addig is aki komolyan gondolja annak ajánlom Scott Kelby könyvét.